100% Fradi: Épp a napokban jöttetek haza nászútról a feleségeddel, szóval először is gratulálok az esküvőhöz! Hol töltöttétek a mézesheteket?

-        Köszönjük szépen. Portugáliában voltunk, Lisszabonban kezdtünk kétnapos városnézéssel, aztán délre utaztunk, és Algarvéban , a portugál riviérán töltöttünk el még bő hetet. Ott próbáltuk kipihenni az esküvői szervezés és a szezon fáradalmait. Nem volt annyira meleg, mint most itt, de nagyon kellemes időnk volt. Sok városnézéssel hasznos időtöltéssel igyekeztünk kihasználni az időt.

100% Fradi: Volt is mit kipihenned: a Fradival egy nehéz őszt küzdöttél végig, aztán tél óta egy fizikálisan nagyon kemény bajnokságban töltöttél el egy fél szezont…

-        Mostanra talán már valóban sikerült kipihennem magam. De megmondom őszintén, hogy az első hetekben, ahogy hazajöttem, elég fáradtnak éreztem magam, mert igen nagy terhelésnek voltunk kitéve. Három hete viszont már egyéni edzésmunkát kell végeznem, szóval a nászutunk során is több futóedzést végeztem, és több konditermet is meglátogattam.

100% Fradi: Hogy sikerült ez az első féléved a Plymouthnál?

-        Nagyon büszkén fogok visszatekinteni erre a fél szezonra. Ez alatt az idő alatt ugyanis sikerült bebizonyítanom, hogy lehet rám számítani, ennek köszönhetem, hogy a vezetőktől megkaptam a bizalmat, és a féléves előzetes bizalom után kétéves szerződést írhattam alá. Én már eleve úgy vágtam neki az egésznek, hogy éreztem magamban az erőt és a tettre készséget, és tudtam, hogy megállom majd a helyem. Nagyon örülök, és büszke vagyok, hogy ez sikerült.

100% Fradi: Milyen a kinti életed?

-        Nagyon jól érzem magam, szerencsére a beilleszkedés is könnyen ment, mert a feleségem ott volt mellettem, és társként, partnerként segített. Én is beszélek már valamicskét, de ő igazán jól beszél angolul, úgyhogy sokat tudott segíteni. Voltak magyar csapattársak, tehát nem volt gond a mindennapi életben, hallottunk sok magyar szót is tehát. De természetesen az angolokkal is nagyon jól megértettük magunkat. Szerencsére elég beszédes vagyok, így a meglévő angoltudásommal is hamar kapcsolatot teremtettem a csapattársakkal. Jól jött, hogy már az első mérkőzésemen sikerült gólt szereznem, így hamar befogadtak, mert látták, odavaló vagyok, megállom a helyem a pályán, és az edzések alatt is keményen küzdöttem. Edzések után pedig barátságosan elbeszélgettem a többiekkel, mostanra mondhatom, hogy egész sok barátra tette, szert ilyen rövid idő alatt is.

„Harcosokat” keresnek

100% Fradi: Sokszor beszéltél róla korábban is, hogy az angol foci a kedvenced, és ez a stílus áll hozzád a legközelebb. A Championship azt adta neked, amit vártál már korábban is?

-        Tulajdonképpen én a Premier League-et ismertem csak korábban, azt néztem tévében, illetve egy-kétszer volt alkalmam a helyszínen is nyomon követni. Fél év tapasztalat után mondhatom, hogy a Championship még keményebb fizikálisan, még több futással. Igaz, játékból kicsit talán kevesebb van, mint a Premiershipben, de színvonalában nem sokkal marad el az élvonal középcsapatainak szintjétől a legtöbb együttes.

100% Fradi: Rengeteg bajnoki mérkőzése van egy csapatnak a Championshipben. A meccsek és edzések mellett egy átlagos héten mennyi szabadidő jut a játékosoknak?

-        Az átlagos hét már eleve azt jelentette, hogy több meccs volt. Ha viszont egy meccsünk volt, akkor hétfőn és kedden edzések voltak, szerdán pedig mindig szabadnapot kaptunk az előző hetek nehéz terhelése miatt. Csütörtökön és pénteken megint kemény edzések, és attól függően, hogy hol voltak meccsek, sokszor már pénteken elutaztunk. Szombaton játszottunk, vasárnap pedig pihenőnapunk volt.

100% Fradi: Sok honfitársunk játszik veled együtt most az angol másodosztályban, és a vélemény szinte egyöntetű, hogy sokkal keményebb küzdelemsorozat, mint a magyar NBI. Neked mi a véleményed a bajnokságról? Egyáltalán a magyar élvonallal össze lehet hasonlítani?

-        Szerintem nem lehet összehasonlítani, különösen azért nem, mert teljesem más stílust képvisel. Az anyagi, gazdasági részét és a népszerűségét nem lehet egy lapon említeni a magyar bajnoksággal. A foci részét nézve pedig kint célfutballt játszanak a Championship csapatai az adott célhoz, feladathoz keresnek megfelelő embereket, „harcosokat” hogy úgy mondjam, akik megállják a helyüket az adott feladatkörben. Hogy csak egyet említsek, csatárposzton kétféle játékostípus van mindössze: az egyik egy kőkemény center, nagydarab, erős, olyan, mint én, a másik pedig egy szélvészgyors szélső. Átmenetek nincsenek, egyértelműen keresnek az adott posztra valakit.

100% Fradi: Fél évet még a Fradiban játszottál ősszel. A tavaszi szezonban figyelemmel követted a csapat teljesítményét?

-        Természetesen, nagyon figyeltem a csapat eredményeit az interneten keresztül, hiszen a Fradi mindig is a szívem csücske marad. Ha volt rá időm, olykor még az on-line közvetítéseket is végigkövettem, az eredményeket pedig mindig tudtam. Nem is tudok mást mondani, mint hogy nagyon sajnálom, hogy így alakult. Jó pár játékossal beszéltem is heti egy-két alkalmas rendszerességgel, így eléggé képben voltam a csapatot illetően, és persze figyeltem arra, hogy tartsam a kapcsolatot mindazokkal, akikkel csak egy kicsit is jóba vagyunk.

100% Fradi: Távozásoddal nagyon meggyengült a védelem, ráadásul Bognár sem volt sokáig, sérülések is hátráltatták a játékosokat. Milyennek láttad a tavaszi védelmet?

-        Erről nem tudnék igazán mit mondani, mert a mérkőzéseket nem láttam. Az biztos, hogy ősszel jóval kevesebb gólt kaptunk, mint a tavasszal, de nem tudok állást foglalni, mi lehetett a probléma.

100% Fradi: Azért érdekes ez különösen, mert most szinte mindenki úgymond visszasírt a csapatba. Holott korábban, mikor a Fradihoz kerültél, rengeteg kritikát kaptál, sokan nem tartottak Fradi-szintű játékosnak…

-        Eleinte sajnos valóban voltak ilyen hangok, de nem csak az én irányomba. Akkoriban, amikor én is a Fradi játékosa lettem, a médiának és a szurkolóknak is elég negatív volt a hozzáállása a csapathoz, és ez akkortájt érkező játékosok kapták különösen a sok kritikát. Ennek ittuk meg akkor a levét, és szerintem sokan olyanok kritizáltak, akik tulajdonképpen nem is ismertek minket. Számomra külön motivációt jelentett, hogy bebizonyítsam, hogy igenis ide, a Fradihoz való vagyok, és megállom a helyem. Úgy érzem, hogy az angliai szerződés sokat jelentett ez ügyben. Jólesett, hogy Imre bá’ és a szurkolók szerint is nagyon hiányoztam a tavaszi csapatból.

A Championship is egy álom

100% Fradi: Abban, hogy egyre jobb teljesítményt nyújtottál, volt szerepe annak, hogy Gellei Imre talán igazán megtalálta azt a posztot, ahol a legjobb játékra vagy képes?

-        Igen, Imre bá’ szerintem végül megtalálta azt a helyet, ahol a legjobban tudok játszani és fejlődni. Leült velem akkoriban többször, és megbeszéltük, hogy miből kell visszavennem, mire kell jobban figyelnem. Én megértettem, próbáltam megfelelni az elvárásainak, és azt hiszem, ez sikerült, ezért kaptam egyre több lehetőséget. Ez nagy előnyömre vált a sorozatos játék során, szóval mondhatom, hogy Gellei Imrének, aki nagyon bízott bennem, sokat köszönhetek abból a szempontból, hogy végül ilyen jól beilleszkedtem a Fradiba.

100% Fradi: A Plymouthnál is hasonló dolgokat várnak el egy belső védőtől, mint amit mondjuk Gellei Imre várt tőled?

-        Alapdolgokban igen. De mint mondtam, ott nagyon más a játék. Nálunk elvárják egy belső védőtől, hogy játssza is a futballt, hozza játékba a csapatot, segítse a támadásokat, míg Angliában erről szó sincs. Imre bá’ valamennyire hasonlót várt el, vagyis hogy tökéletes legyen a középső védő fejjátéka, a védekezése sallangmentes legyen, jól szereljen. Ezt Angliában is abszolút így várják el, ám a játékba lépést teljesen a minimálisra fogják vissza. Gyakorlatilag egy belső védőt nem engednek fel a támadáshoz, csak jó helyre kell lepasszolnia a labdát, esetleg indítania – ennyi a feladata a védőnek.

100% Fradi: A középmezőnyben végzett a csapatod. Milyen tervek vannak a jövőre nézve? Lehetnek vérmesebb reményeitek?

-        A Plymouth egy nagyon jól felépített csapat, nem egy gazdag klub, de nagyon odafigyelnek, hogy minden cent hasznosan legyen elköltve. A célkitűzés végül is az, hogy fokozatosan, évről-évre feljebb lépjen a csapat, és jövőre már megpróbálunk odaérni a „playoffba”, vagyis az első hatba kerülést célozzuk meg. Az edzőnk év közben most is látott erre lehetőséget, de elmondta, hogy most egyértelműen úgy igazolnak majd, úgy alakítják át a csapatot, hogy ez reális célkitűzés lehessen. Valószínűleg ezért is tartottak meg minket, mert bennünk látják az esélyt. Olyan játékosokat keresnek, akik a célnak megfelelnek, akikkel idővel fel lehet kerülni a Premier League-be.

100% Fradi: Ha ennek te is részese lennél, egy nagy álmod válna valóra?

-        Természetesen. Szerintem minden magyar játékos álma, hogy az angol bajnokságban játsszon, de nekem különösen, aki rajongásig szeretem az angol focit. Bízom benne, hogy egyszer bemutatkozhatom a Premier League-ben is, de nekem tulajdonképpen már ez is egy nagy álom, hogy a Championshipben játszom. De azt mondom: miért ne? Mint ahogy eddig is, úgy ezután is mindenhol meg akarom állni a helyem, talán az angol élvonalban is sikerülne…